RegioRegia.hu 2005. október 4.-A jó zene és a tisztaság becsülete
Nincs
Évtizedek alatt fogalommá vált tízezrek körében az Agárdi Popstrand. Több egy szépülő természeti környezetű nyaralóhelynél, több egy szórakoztató koncertsorozatnál, ahol nívós előadók szerepelnek, közönségtalálkozók, táborok zajlanak. Leginkább talán egymást követő generációk ízlését és gondolkodását alakító életforma.
Itt nincsenek balhék, rongálások – mindenki tiszteli a közel három évtized harcával megteremtett értékeket.
Így gondolkodik a regionális rendezvényközpont főrendezője,
Turbók János, amikor vállalkozása múltjáról és jelenéről faggatom.
Itt nincsenek balhék, rongálások – mindenki tiszteli a közel három évtized harcával megteremtett értékeket.
Így gondolkodik a regionális rendezvényközpont főrendezője,
Turbók János, amikor vállalkozása múltjáról és jelenéről faggatom.
Ez egyszemélyes vállalkozás?
Ez családi vállalkozás. Míg hasonló méretű, ismertségű és népszerűségű szabadtéri színpadokon 15-20 fős csapat dolgozik,
itt nincs erre lehetőség. Mert a belépőjegyek értékesítéséből és nehezen megszerzett támogatásokból tartjuk fenn magunkat. Nincs külön igazgató, népművelő, szervező, adminisztrátor, takarító, kertész, propagandista, marketinges. Mindezt egy személyben én végzem, illetve a családom segít. Például a lányom, egy 25 éves hölgy, a jegyszedő. A szívem csücske az Agárdi Popstrand. Megszerettem, hiszen én építettem föl, bár a város tulajdona itt minden. Rengeteg földet hordtam ide 5-6 év alatt talicskával, hogy ne álljon sárban az esős időszakban a közönség. Dréncsöveztem a területet, vízelvezetési rendszert építettem ki a saját két kezemmel, erre is büszke vagyok. A nyilvános WC, a zenekari öltöző, a kerítés, a fák ültetése, a színpadépítés, a színpadtető-építés, és még lehetne hosszan sorolni, miért dolgoztam, családommal együtt, az elmúlt években. Béke van, boldogság van. S a közönség észreveszi, hogy a kellemes kikapcsolódás érdekében történik itt minden.
itt nincs erre lehetőség. Mert a belépőjegyek értékesítéséből és nehezen megszerzett támogatásokból tartjuk fenn magunkat. Nincs külön igazgató, népművelő, szervező, adminisztrátor, takarító, kertész, propagandista, marketinges. Mindezt egy személyben én végzem, illetve a családom segít. Például a lányom, egy 25 éves hölgy, a jegyszedő. A szívem csücske az Agárdi Popstrand. Megszerettem, hiszen én építettem föl, bár a város tulajdona itt minden. Rengeteg földet hordtam ide 5-6 év alatt talicskával, hogy ne álljon sárban az esős időszakban a közönség. Dréncsöveztem a területet, vízelvezetési rendszert építettem ki a saját két kezemmel, erre is büszke vagyok. A nyilvános WC, a zenekari öltöző, a kerítés, a fák ültetése, a színpadépítés, a színpadtető-építés, és még lehetne hosszan sorolni, miért dolgoztam, családommal együtt, az elmúlt években. Béke van, boldogság van. S a közönség észreveszi, hogy a kellemes kikapcsolódás érdekében történik itt minden.
Hogy került ide? S egyáltalán: hogyan jut valakinek az eszébe, hogy egy ilyen jellegű munkába fogjon?
Budapesten, a Kertészeti Egyetem klubjában 1975-től nagyon nagy és emlékezetes koncerteket rendeztem már, élő tv-adásokat, különféle tavaszi fesztiválokat, gálaműsorokat, lemezpremiereket, bemutatkozó koncerteket. Ott kerestek meg az agárdi fiatalok, pontosabban Magyar István, hogy segítenék-e a velencei-tavi programszervezésben, mert itt van egy kiemelt üdülőkörzet, ahol nincs szabadidős és kulturális szolgáltatás, nincs program, nincs művelődési ház, mozi, ugyanakkor a helybeliek, az érdeklődők és a turisták is igénylik. Mostoha körülmények között ténykedtünk, hisz igazából színpad, öltöző, áram, víz, iroda sem volt ’77-ben. Személyszállító pótkocsikat láncoltunk össze színpadként, tehát teljesen nulláról kezdtük. Mégis működött, életben maradt! Én pedig ezt a működtetést ma már életművemnek tekintem.
A fejlesztési eredmények közül melyikre a legbüszkébb?
Mára az Agárdi Popstrand egy regionális rendezvényközpont, óriási szabadtéri színpaddal, idén már tetővel is ellátva. Huszonhét év után ez azért is kiemelten fontos, mert a ki-és bepakoláshoz szemerkélő esőben különben nem lehetne hozzákezdeni, tehát az előkészítéshez és a program lebonyolításához is kell. Szándékosan magas a színpad, mert gondolunk a középmagas vendégekre, s a gyerekekre is. Így ők se két fület, két nyakat látnak, hanem a teljes színpadképet. A jó hangzás, a szép látvány mellett nagyon fontos az igényes szórakozáshoz, hogy lássák, mi történik a színpadon.
Ha nehézségek árán is, de 2001-től folyamatos a fejlődés. Miért volt szükség arra, hogy – miként említette -, kényszervállalkozóként dolgozzon tovább?
Korábban, az 1970-80-as években a Velencei-tavi Költségvetési Üzem volt a fenntartó, működtette a strandokat és az összes szolgáltatást. Később a Velencetours vállalkozás bérelte az agárdi Napsugár strandot, s mint annak bérlője, finanszírozta a Popstrand költségeit is 1999-ig. Ezután az önkormányzat pályázatot írt ki a működtetésre. Az egyik pályázó anyagában az szerepelt, ha ők nyernék el a Napsugár strand üzemeltetési jogát, megszüntetik az Agárdi Popstrandot, mert nincs rá pénzük, és nincs kedvük csinálni Ezzel a gondolattal szembesült a gárdonyi önkormányzat 2000-ben. Ekkor kérdeztek meg: ha különválasztanák a strandot és a színpad területét, vállalnám-e Popstrand irányítását egyéni vállalkozóként. S akkor hosszas töprengés után úgy döntöttem, hogy kiváltom a vállalkozói engedélyt, mert különben megszűnt volna az Agárdi Popstrand.
Állami vagy önkormányzati finanszírozás nélkül hogyan lehet életképes egy regionális térségnek pihenést és programot adó vállalkozás?
Támogatásokat kell szerezni, mert a koncert nemcsak tiszteletdíjból áll, hanem van utazási, szállítási költség, világítás, rendezők, takarítás, áram, víz, propaganda. Nem panaszkodom, így vállaltam. Az éppen elég, hogy az önkormányzat elvileg támogat, s kimondta, hogy szükség van az Agárdi Popstrandra. Megoldom, de nem könnyű. Úgy működik, hogy pályázunk. Ám nem minden évben jelenik meg kiírás, az elbírálások pedig júniusra és szeptemberre esnek, tehát gyakran utófinanszírozásnak számít. Egy dolgot tehetek, nincs 15-20 fős személyzet, nem adom ki ezeket a munkákat, hanem én elvégzem.
A Velencei-tó – Vértes térség kiemelt körzetté nyilvánítása, s a Velencei-tó-Vértes Fejlesztési Tanács megújulása jelenthet új forrásokat a rendezvényközpontnak?
Hallottam, hogy a kiemelt üdülőkörzetséggel járnak új pályázatok, ezzel foglalkoznom kell, s ki is kell használnom a lehetőséget. A regionális színpad nemcsak a gárdonyiaknak szól, sőt nemcsak a Velencei-tó környékieknek, hanem a közép-dunántúli régió legjelentősebb szabadtéri színpada. Számítok erre a lehetőségre, meg fogom keresni őket. Van még mit fejleszteni!
Közel három évtizedre visszatekintve tán botorság ilyet kérdezni, mégis: tudna-e választani, a fellépők közül? Kik állnak Önhöz a legközelebb?
Művészetével, emberségével, zenéjével az Edda áll hozzám a legközelebb. Az idén 25 éves Edda Művek nélkül már nem létezne az Agárdi Popstrand! Minden évben nagy szabású élő koncertekkel elégítik ki három nemzedék igényét. A 11 Edda-tábor pedig felejthetetlen élmény a sok ezer résztvevő számára. Emellett vannak olyan fontos előadóink, mint Szikora Robi, aki több mint két évtizede szerepel a színpadon, s a magánéletében példamutatóan él, nem dohányzik, a zenéjével és a dalszövegeivel is jó irányba viszi a közönségét. Ki ne felejtsem Demjén Rózsit, és akihez 1977-ben az első koncertünk fűződött: Charlie-t. Mindent elárul: egy férfi, aki nem alkalmazkodik gyorsan múló divatokhoz, mégis, vagy talán épp ezért 28 éve várják a színpadokon, mert tud értéket közvetíteni. Szenzáció még az Omega, és nagy öröm volt számomra, hogy idén augusztusban, sikerült megszervezni a koncertjüket. Hiszen 26 évvel ezelőtt a hatalom – egy húsáremelés kapcsán, a tömegektől félve –, betiltotta az Omega és a Piramis előadását.
A hagyományos téli, zenés, játékos családi korcsolya-programokat már szervezi. De formálódnak-e már a tervei 2006 nyarára?
Az Edda-tábor és -koncert mellett az LGT-re gondoltam. Vagy a Piramis-együttesre. S jó lenne, ha az István, a király produkció is eljönne Agárdra. A konkrét koncertek mellett számomra az a fontos, hogy az emberek, családjukkal, barátaikkal tudjanak eljárni valahová télen-nyáron. A diákok, az osztályok találjanak olyan helyet, ahol szép a környezet és igényes a muzsika. Ebből már következik a fiatalok kulturált viselkedése. Mert megbecsülik a tisztaságot, a szépséget, a higiéniát. Szükség van ilyen helyekre, ami nem a füstről, a drogról, nem a rossz hangosításról, nem a baromi kábító zenéről szól!
Az Agárdi Pop Strand ilyen hely.
Az Agárdi Pop Strand ilyen hely.
Göde Andrea